Johann Wilhelm Hittorf
Johann Wilhelm Hittorf | |
1893 körül | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1824. március 27. Bonn |
Elhunyt | 1914. november 28. (90 évesen) Münster |
Sírhely | Zentralfriedhof Münster |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | német |
Állampolgárság | Németország |
Szülei | Theresia Hittorf Heinrich Hittorf |
Iskolái | Bonni Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika, kémia |
Kutatási terület | elektrokémia, katódsugárzás |
Munkahelyek | |
Münsteri Egyetem | egyetemi tanár (fizika, kémia) 1852–1879; kémia tanszékvezető (1879–1890) |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság |
|
Hatással voltak rá |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wilhelm Hittorf témájú médiaállományokat. |
Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Az egyetemet befejezve Münsterbe költözött. Az az ottani egyetemen habilitált, majd lett 1852-ben a fizika és a kémia professzora.
Kezdetben a foszfor és a szelén allotrop módosulatainak tulajdonságait vizsgálta.
Későbbi kutatási területei:
- izzó gázok spektrumai;
- gázok elektromos vezetőképessége, ide értve a láng (tehát az égő gázok) elektromos vezetőképességét is;
- oldatok és keverékek elektrolízise;
- ionvándorlás az elektrolízis közben;
- elektromos kisülések ritkított gázokban.
A katódsugárzás vizsgálatához megkonstruálta az erősen ritkított gázokat tartalmazó és utóbb róla elnevezett Hittorf-csövet. 1869-ben rájött, hogy a a katódról kilépő részecskék a különböző anyagi minőségű és nyomású gázokban eltérő (színű) fényjelenségeket hoznak létre. Észrevette, hogy ha a katódsugarak útjába valamiyen tárgyat helyezünk, akkor a tárgy mögött elhelyezett ernyőn megjelenik annak árnyéka, tehát a katódsugarak egyenes vonalban terjednek. Ezek a kutatásai nagyban hozzájárultak a röntgensugarak későbbi felfedezéséhez, valamint előkészítették a vákuumdióda későbbi feltalálását is.
Kimutatta, hogy a katódsugárzást a mágneses tér eltéríti. Az eltérítés mértékéből ki lehetett számítani a töltött részecske (a későbbi elektron) töltését.[1]
Az elektrolízist kutatva megállapította, hogy egyes ionok gyorsabban mozognak másoknál.
1890-ben vonult nyugdíjba.
Fontosabb publikációi
[szerkesztés]- J. W. Hittorf and J. Plücker: On the spectra of ignited gases and vapours with especial regard to the same elementary gaseous substance. Phil. Trans. Royal Soc. (London) 155, 1 (1865) (Volltext).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 147. o.
- Hittorf János Vilmos. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- História - Tudósnaptár Hittorf, Johann Wilhelm
- Josef Niesen: Bonner Personenlexikon. 2. Auflage. Bouvier-Verlag, Bonn 2008
- Johann Wilhelm Hittorf Nachruf bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften von Arnold Sommerfeld (PDF-Datei).