Ugrás a tartalomhoz

Zágon István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zágon István
Született1893. október 30.
Tiszaszőlős
Elhunyt1975. január 10. (81 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaVerő Márta[2]
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (50/1-1-21)

A Wikimédia Commons tartalmaz Zágon István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zágon István, született Fleischl[3] (Tiszaszőlős, 1893. október 30.[4]Budapest, 1975. január 10.)[5][6][7] magyar színműíró, újságíró, dramaturg, műfordító, humorista.

Élete

[szerkesztés]

Zágon (Fleischl) Sándor Dezső (1867–?) gazdálkodó és Baruch Irma (1870–?) gyermekeként született izraelita családban, de később áttért a római katolikus hitre.[8] Középiskoláit Zentán végezte, majd a Budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921 és 1923 között az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja volt. Ekkor több egyfelvonásos darabját és kupléját is színre vitte. Ezután a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja lett. Emellett 1928 és 1933 között először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. Első nagy sikerű színművét, a Marikát 1925-ben mutatták be a Renaissance Színházban. A darab sikerét mutatja, hogy később a bécsi Burgtheaterben és több európai országban is játszották.

Nagy népszerűségnek örvendtek humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei. A Hippolyt, a lakáj című színdarabjából Nóti Károly 1931-ben filmszöveget írt, s még abban az évben bemutatták azonos címmel Székely István rendezésében, mint a második magyar hangosfilmet. A Budai cukrászda című regényéből Gaál Béla készített filmet 1935-ben. Népszerűek voltak tárcái is. Utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Ludas Matyi című szatirikus hetilapban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait.

A Farkasréti temetőben búcsúztatták,[9] első sírhelye itt, a „CC fülkecsoportban” volt, majd apósa, Verő György sírjába temették át a Fiumei Úti Sírkertbe,[10] a síron neve nincs jelezve, csupán a Buda ostromakor 18 évesen elhunyt fia, Zágon György emléke van megörökítve.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben

Családja

[szerkesztés]

Házastársa Hauer Márta Irma, Bp., 1898. január 19. – Bp., 1983. február 4.) volt.[11] Felesége szülei Hauer Hugó (Verő György néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia Ludovika (Margó Célia néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.[12] Felesége Verő Márta néven színésznő és festőművésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.[13] Fiaik: Zágon György (meghalt 1945) és Zágon Iván. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.

Művei

[szerkesztés]

Humoreszkjei

[szerkesztés]
  • Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Budapest, 1923)
  • Mindenkivel megtörténhetik (Budapest, 1932)
  • Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Budapest, 1936)
  • Napos oldal (Budapest, 1945)
  • Minden másképp van (Budapest, 1966)

Regényei

[szerkesztés]
  • Rózsakirálynő (Budapest, 1930)
  • Tímár Böske hozománya
  • Budai cukrászda

Vígjátékai

[szerkesztés]
  • Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928)
  • Dzsimbi (Magyar Színház, 1933)
  • Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933)
  • Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936)
  • Tavaszi szél (Vígszínház, 1938)
  • Sakk-matt (Budapest, 1941)
  • Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946)

Zenés vígjátékai

[szerkesztés]

Fordításai, illetve átdolgozásai

[szerkesztés]
  • Maugham: Színház (Vígszínház, 1941)
  • Hervé: Nebántsvirág (Vígszínház, 1946)
  • Conners: Fruska (1930)
  • Coward: A márkiné (1939)
  • Molnár Ferenc: A császár (1946)

Ismert dalszövegei

[szerkesztés]
  • Fekete Péter, öcsém
  • Holdvilágos éjszakán
  • Domboldalon áll egy öreg nyárfa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  2. Országos Széchényi Könyvtár
  3. Névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 178994/1922 Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 770. kép 2. karton
  4. Születési bejegyzése a tiszafüredi izraelita hitközség születési akv. 64/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 115/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Elhunyt Zágon István (1975. január 11.) Magyar Hírlap, 8. évfolyam, 11. szám, 8. o.
  7. Zágon István gyászjelentése (1975). (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 99/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  9. Végső búcsú Zágon Istvántól (1975. február 9.) Magyar Nemzet, 31. évfolyam, 34. szám, 3. o.
  10. Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 331. o.
  11. özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. Online
  12. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1318/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  13. Verő Márta Magyar színművészeti lexikon

Források

[szerkesztés]