Tordy Géza
Tordy Géza | |
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
Született | 1938. május 1.[1][2] Budapest[1] |
Elhunyt | 2024. március 30.[3][4] (85 évesen) Budapest[5] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1956–2023 |
Híres szerepei |
|
Tevékenység | színész |
Díjai | |
Kossuth-díjak | |
1991 | |
Jászai Mari-díj | |
1970, 1977 | |
Kiváló művész-díj | |
1988 | |
Érdemes művész-díj | |
1980 | |
További díjak | |
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. – Budapest, 2024. március 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Pályája
[szerkesztés]Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[6] Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[6]
1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[6] 1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett. 1963–1967 között a Madách Színház társulatához tartozott. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.
1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak. 1992-től 1995-ig a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője volt.[7] 1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezőjeként működött.[7]
Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.
1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a grémium választása alapján – az elhunyt Raksányi Gellért helyére – megkapta a Nemzet Színésze címet.
Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartotta, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[8]
2024. április 18-án helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben. Római katolikus szertartás szerint búcsúztatták, a szertartást Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság volt perjele vezette.[9] A búcsúztatón beszédet mondott Szőcs Artur, Ernyey Béla és Lukács Sándor.[10]
Magánélete
[szerkesztés]Öccse, Tordy Béla orvos.[11][12]
Első felesége balerina volt, tőle született fia, Tordy András.[6][13] Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977). Harmadik feleségétől még egy lánya született.[14][15] Korábban kapcsolatban élt Törőcsik Marival.[16]
A nyarakat Tihanyban, a Cserhegy oldalában álló[17] nyaralójában töltötte.[18][19] A házat és a községet hol igazi,[20] hol második otthonának tekintette.[21]
Színházi feladataiból
[szerkesztés]Színművészként
[szerkesztés]- Koronázási szertartásjáték – István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)[22]
- Ki lesz a bálanya, Pesti Színház[23]
- Szentivánéji álom
- Amerikai Elektra
- Az operaház fantomja
- Black Comedy – Játék a sötétben
- Caligula helytartója
- Lear király
- Marica grófnő
- Stuart Mária
- Őrült nők ketrece[24]
- Az ügynök halála
- A konyha[25]
- Sok hűhó semmiért
- Négy lába van a lónak mégis megbotlik
- Minden jó, ha vége jó
- Lulu
- Hazatérés
- Tangó
- Csongor és Tünde
- A mi kis városunk
- Élő holttest
- Fiúk, lányok, kutyák
- A szabin nők elrablása
- Az ezerkettedik éjszaka
- Svejk
- Ilyen nagy szerelem
- Egyedül
- Hivatalnok urak
- Egy csepp méz
- Háború és béke
- Idegen partok előtt
- A rágalom iskolája
- Cyrano de Bergerac
- Aki szelet vet
- Poloska
Rendezőként
[szerkesztés]- Adáshiba
- A csütörtöki hölgyek
- A miniszter félrelép
- A vörös postakocsi
- Amerikai Elektra
- Az aranyember
- Az élő holttest
- Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
- Az öreg hölgy látogatása
- Boldogtalan hold
- Egerek és emberek
- A vágy villamosa
- Furcsa pár
- Liliom
- Lola Blau
- Mirandolina
- Othello, a velencei mór
- Pillantás a hídról
- Spencer
- Amadeus
- A nagy Romulus
- Bolond szél
Filmszerepei
[szerkesztés]A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.
- Hadik (2023) – Károlyi tábornok
- Presszó televíziós sorozat (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- S.O.S. szerelem! (2007) – miniszter
- Hangyaégetés (2006)
- Világszám! (2004)
- Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
- Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
- Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
- A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
- Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
- Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
- Az öt zsaru televíziós sorozat (1998) – Doki
- Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
- Szarajevó kávéház (1996)
- A három testőr Afrikában (1996) – Őrmester
- Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
- Helyet az ifjúságnak (1995)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1993) – Wolf fegyverkereskedő
- Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz Ottó
- Az álommenedzser (1992)
- Édes Anna (1990)
- Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
- Ítéletidő (1988)
- Gyilkosság két tételben (1988) – Kékesi Rezső
- Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
- A vörös grófnő (1985)
- Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
- Klapka légió (1983) – Klapka György
- Sértés (1983)
- Viadukt (1982) – Balog
- A 78-as körzet televíziós sorozat (1982) – Roboz
- Gyilkosság a 31. emeleten (1980)
- Faustus (1980)
- Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
- A korona aranyból van (1979)
- Dániel (televíziós sorozat) (1978) – Józsi
- 80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
- Zokogó majom (1978)
- Küszöbök (televíziós sorozat) (1977)
- Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
- Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
- Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
- Hátország (1975) – Dezső
- A bolondok grófja (1974) – Pető
- Próbafelvétel (1974)
- Pirx kalandjai (1973)
- Hannibál utolsó útja (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Hazai történetek (1972)
- Szerelmespár (1972)
- Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
- A 0416-os szökevény (1970)
- Egri csillagok (1968) – Miklós deák
- Bors (1968) – Parádi Gusztáv
- Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
- Húsz óra (1965) – Pali
- A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
- A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
- A tőr (1962) – Fiú
- Lopott boldogság (1962) – Fuser
- Nem ér a nevem (1961) – Szabó Laci
- Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
- Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
- Kálvária (1960) – Tóth Jani
- Álmatlan évek (1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
- Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista
Szinkronszerepei
[szerkesztés]Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja, illetve ő volt Götz George leggyakoribb magyar hangja a Tetthely és a Schimanski visszatér című sorozatokban.
Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok
[szerkesztés]- Mándy Iván: Megdöflek a versem végén! (1955)
- Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
- Katherine Mansfield: Ártatlan szív (1959)
- Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
- Hársing Lajos-László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
- Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
- Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (1962)
- Friedrich Dürrenmatt: Herkules és Augiász istállója (1962)
- Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
- Jules Verne: A Begum 500 milliója (1962)
- Mikszáth Kálmán: Az öreg Dankó bácsi (1962)
- Viktor Rozov: A-B-C-D... (1962)
- Csetényi Anikó: A második bakter (1963)
- Donászy Magda: A Sültkrumpli-őrs (1963)
- Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963)
- Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
- Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
- Leonid Leonov: Hóvihar (1964)
- Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
- Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
- Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
- Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
- Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
- Ernest Hemingway: Álmok városa (1965)
- Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965)
- Katherine MacLean: A képernyő nem hazudik (1966)
- Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
- Somerset Maugham: Téli utazás (1967)
- Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
- Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
- László Anna: Árhullámok (1973)
- René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
- Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
- Honoré de Balzac: Éva lánya (1975)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Puskás Károly: Irodalmi séta Prágában (1975)
- Jan Milcak: Macska (1975)
- Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
- Simonffy András: A világlecsó (1976)
- Cibula, Václav: Közönséges szombat (1977)
- Courteline, George: Családi jelenet (1977)
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1977)
- Zoltán Péter: Nofretete (1979)
- Lendvay György: Holnap kupaszerda (1980)
- Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
- Theun de Vries: Spinoza (1980)
- Denis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Michel Gosselin: Csak még egy kérdést (1981)
- Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
- Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
- Thury Zoltán: Katonák (1983)
- Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
- Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
- Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
- Mándy Iván: Ismerkedő (1986)
- P. G. Wodehouse: P. G. Wodehouse meséli (1986)
- Kambanélisz, Jákovosz: Sok hűhó Rodoszért (1987)
- Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
- Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
- Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
- Németh László: Az írás ördöge (1995)
- Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
- Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom (2000)
- Nagy András: Arad, éjjel (2003)
- Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
- Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
- Dragomán György: Kalucsni (2011)
Díjai
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1970, 1977)
- Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1973)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1987)
- Érdemes művész (1980)
- Ruttkai Éva-emlékdíj (1987)
- Kiváló művész (1988)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Bilicsi-díj (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
- A Nemzet Színésze (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
- Prima Primissima díj (2011)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2024/03/meghalt-tordy-geza
- ↑ Emlékezés Tordy Gézára – Aréna
- ↑ Tordy Géza élete képekben
- ↑ a b c d Pécsi Nemzeti Színház – Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
- ↑ Népszava: Eltemették Tordy Gézát (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ Utolsó útjára kísérték Tordy Gézát (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
- ↑ Tordy Géza: Erre a rövid időre, maradok magányos farkas (magyar nyelven). Blikk, 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ A reform a munkánk kereteit, nem a lényegét változtatta meg. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
- ↑ Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát – nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Zsóka, Molnár: A Nemzet Színészének Törőcsik Mari élete nagy szerelme – Így vallott róla Tordy Géza (magyar nyelven). femina.hu, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1998_07/?pg=52&layout=s
- ↑ András, Bajtai: Ezért nem láttuk évek óta Tordy Gézát – A színészlegenda megrázó vallomást tett (magyar nyelven). femina.hu, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ Tordy Géza titkai (magyar nyelven). 168.hu, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_2003_08/?pg=56&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/HelyiLapok_Tihany_2008/?query=%22Tordy+G%C3%A9za%22+%22Tihany%22&pg=75&layout=s
- ↑ Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Színház.net 44. oldal
- ↑ Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu
Források
[szerkesztés]- ↑ Színház.net: Kutszegi Csaba, Varga Kinga: A katona szilajságával: Tordy Géza a Színházban e-könyv – 2014. május 1.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 16.)
- Kettesben Szabó Anettel – Tordy Géza / 2018.06.17.
További információk
[szerkesztés]- Tordy Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Tordy Géza az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Tordy Géza az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Borzák Tibor: Legszebb időszakát a Vígszínházban élte át, Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott – 'Szerencsém volt', mondja erről Tordy Géza, a Nemzet Színésze Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabadfold.hu – 2016. január 11.
- 1938-ban született személyek
- 2024-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar színészek
- Magyar szinkronszínészek
- Magyar színházrendezők
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Ajtay Andor-díjasok
- Ruttkai Éva-emlékdíjasok
- Hegedűs Gyula-díjasok
- Bilicsi-díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Prima Primissima díjasok
- Erzsébet-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei