Ugrás a tartalomhoz

Sárvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sajósárvár.
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Sárvár
Nádasdy-vár
Nádasdy-vár
Sárvár címere
Sárvár címere		 Sárvár zászlaja
Sárvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásváros
PolgármesterKondora István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám9600
Körzethívószám95
Testvértelepülései
Lista
Steinheim an der Murr
Népesség
Teljes népesség14 200 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség228,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253889°N 16.935278°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253889°N 16.935278°E
Sárvár (Vas vármegye)
Sárvár
Sárvár
Pozíció Vas vármegye térképén
Sárvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, a Sárvári járás székhelye. Vendégéjszakák tekintetében Magyarország 12. legnépszerűbb települése (2022-es adat). Sárvár a Rába partján fekszik, a Kemeneshátnál. Megközelítőleg 15 ezer fős lakossága túlnyomórészt magyar, de élnek a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24, Soprontól 55, Pápától 42, a Balatontól 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.

A település névadó vára eredetileg egy mocsarakkal körbevett földvár lehetett. A középkorban több birtokosa volt, közülük emelkedtek ki a Kanizsaiak. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz, aki a török hódoltság idején Sárvárt Magyarország egyik kulturális központjává tette, várát pedig nagyszerűen kiépítette.

A város mai közigazgatási területe úgy jött létre, hogy 1902-ben hozzácsatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban Rábasömjént is.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Celldömölktől 18 kilométerre nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát és a Vas–Soproni-síkság határán.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]
A Nádasdy Ferenc híd a Rába felett a 84-es főúton

Legfontosabb megközelítési útvonala a 84-es főút, ezen érhető el Sopron és a Balaton felől is. Szombathely felől a 88-as, Pápa-Celldömölk felől pedig a 834-es főúton közelíthető meg. Régebben a 84-es és a 88-as főút is érintette a városközpontot, de ma már mindkettő elkerüli; régi nyomvonalaik belterületi szakaszai ma ötszámjegyű mellékutaknak minősülnek, 84 150-es ill. 88 100-as számozással.

A környező kisebb települések közül Bejcgyertyános–Kám felé a 8439-es, Ölbő–Szeleste felé a 8446-os, Ostffyasszonyfa–Kenyeri felé a 8451-es, Csénye–Bögöt felé a 8458-as, Ikervár–Rábahídvég felé pedig a 8701-es úton lehet eljutni a városból.

Vasút

[szerkesztés]
Sárvár vasútállomás a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon

A várost a hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú, Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a keleti határszél közelében, Lánkapuszta külterületi városrész mellett Ostffyasszonyfa megállóhely, a központban pedig Sárvár vasútállomás.

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északon Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délen Zalabérrel is.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve arra az erősségre utal, mely a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épült és eredetileg földvár lehetett.

Története

[szerkesztés]

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta-majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven települést alapítottak a mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút áthaladt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, melyet először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután hűtlenné váltak hozzá, 1403-ban megostromolta és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték, elcserélve Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett; a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben Nádasdy Ferenc által vezetett sárváriak százfős hada esett el a mezőváros és a vár védelmében. Baso (Bazsó) Ferenc várnagy öt levélben tájékoztatja a Kanizsa várában tartózkodó Nádasdy Tamás nádort a várban történtekről. Augusztus 15-én este 10 órakor 3000 fős török sereg ostromolta meg a várat. Hajnalig tartott a csata, de a védők sikerrel jártak – igaz, százfős veszteség árán. Csata után megtalálni vélték a török szultán rokonának holttestét a harcmezőn. Boruk elfogyott, kérik sürgősen küldjenek néhány hordóval. Csepregi Zele (Szele) László volt a várkapitány, társai Káldy Péter, Szelestey Miklós és Bársony Bertalan. Közeleg az ötszázadik évforduló, ideje volna, hogy megismerje a város saját hőseit is.[3]

Kanizsai Orsolya 1534/35-ben feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, s a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdyak birtokába került.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban: 1534-ben iskolát, 1537-ben nyomdát alapított. Utóbbi élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye pedig Báthori Erzsébet, a hírhedt csejtei várúrnő, szadista rémtettek elkövetője.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, s a vár a Draskovichoké lett, akiknek idején hanyatlásnak indult, hadászati jelentőségét elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, a napóleoni háborúk folyamán pedig, 1809 nyár elején a város francia kézre került; az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén: 

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés 1803-ban kezdődött, amikor az Este–Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben megfosztották városi rangjától, noha ez évben már a vasút is elérte. Elektromos energiát 1897-tól az ikervári erőműtől kapott. E két tényező tette lehetővé tette a nagyipar megtelepedését: 1894-ben cukorgyár, 1904-ben műselyemgyár létesült a városban. Fellendült a kisipar és a kiskereskedelem is, nőtt a lakosságszám.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben kórházat avattak. Az I. világháború után a település fejlődése megtorpant, a műselyemgyár bezárt; ekkor sokan kivándoroltak Franciaországba, Belgiumba.

A II. világháború után az iparosítás ismét fellendült: első új üzemként a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte meg működését. Az 50-es években korszerűsítették és jelentősen bővítették a cukorgyárat, amely így alkalmassá vált arra, hogy kapacitásával több megye cukorrépatermelését feldolgozza. 1957 után további üzemek települtek Sárvárra. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár kihelyezett gyáregysége több mint 1000 fős munkáslétszámával a város legnagyobb munkáltatója lett. A 70-es években Pepsi Cola-töltőüzem létesült Sárváron. Hosszabb ideje kőolajkutatók is dolgoztak a környéken, ám 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak, aminek eredményeképpen a város fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a gyógyturizmus. 1978-ban a Nádasdy-várba költözött Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban leállították a termelést, ugyanakkor 1995 óta ipari park épül ki a város határában.

1968 óta Sárvár ismét város.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lakosságszám[12]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1960 12 435 —    
1970 12 626 0,15%
1980 15 112 1,80%
1990 15 836 0,47%
2001 15 519 −0,18%
2011 14 777 −0,49%
2018 15 072 0,28%
2022 14 314 −1,29%
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
14 812
14 763
15 072
14 931
14 314
15 003
14 200
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 1,0% németnek. 1,0% cigánynak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 2,0%, evangélikus 4,9%, felekezet nélküli 5,6% (37,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 1% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[14]

Turizmus

[szerkesztés]

Sárváron 2022-ben 696 ezer vendégéjszakát töltöttek. A vendégek nagyjából fele-fele arányban bel- és külföldiek voltak. Sárvár ez évben az összes vendégéjszakák alapján a 12. helyezést érte el.

Látnivalók

[szerkesztés]
Nádasdy-vár
Sárvár arborétuma légifelvételen
Sárvár Aréna
Zene Háza
Sárvár óvára a levegőből
Sárvár óvára a levegőből
  • A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Fő látványossága a díszterem, melynek freskói 1653-ban és 1769-ben készültek.
  • Nádasdy Ferenc, Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya szobrai a várban (Túri Török Tibor alkotása)
  • Szent László királynak szentelt r. k. temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építették át. A Rákóczi-szabadságharc idején a templom elpusztul, 1732-ben barokk stílusban építik újjá. 1830-ban klasszicizálják, 1926-ban ismét átépítik. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
  • A Szt. László-templom közelében áll a város 1535-ben alapított első iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
  • Az egykori Sár község r. k. templomának Szent Miklós a védőszentje. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakítják, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kap. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént (1556).
  • A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; mai formáját a két toronnyal 1800-ban kapta.
  • Evangélikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
  • Református templomát 1998-ban szentelték.[15]
  • Termálfürdőjében 2002 végén gyógy- és wellnessfürdőt nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
  • Hatvany–Deutsch-kastély (helyi nevén Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett áll, egy ősparkban. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
  • A csaknem 10 hektáros arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítőtelepén 520 m²-es növényház és kb. 1000 m²-es tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Események, rendezvények

[szerkesztés]
  • Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon–Júda-vásárt; az esemény idején piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
  • Diákírók és Diákköltők Találkozója
  • Nemzetközi Folklórnapok
  • Nádasdy Történelmi Fesztivál
  • „Vármeeting” Nemzetközi Motoros- és Rockfesztivál

Sárvár híres szülöttei

[szerkesztés]

Sárvárhoz kapcsolódnak

[szerkesztés]
  • Nádasdy Tamás itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években
  • Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító itt tevékenykedett 1534−43 között
  • Abádi Benedek nyomdász, az első magyar nyelvű könyv kinyomtatója itt tevékenykedett 1541−43 között
  • Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor itt tevékenykedett az 1550-es években
  • Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja itt halt meg 1556-ban
  • Gárdonyi Géza a városban tanított 1883/84-ben
  • Tuboly Lajos (1873−1936) a sárvári járás főszolgabírája volt 1909−18 közt
  • Huszár Mihály (1874–1941) r. k. esperes-plébános, országgyűlési képviselő 1919-től haláláig itt működött
  • III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója Sárvárott halt meg 1921-ben
  • Kabos László komikus, színművész itt töltötte gyermekéveit
  • Kónya Lajos Kossuth-díjas költő ifjúkorában (1930−32) itt élt

Iskolák

[szerkesztés]
  • Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola[16]
  • Nádasdy Tamás Általános Iskola[17]
  • Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola[18]
  • Szent László Katolikus Általános Iskola[19]
  • VVSZC Sárvári Tinódi Gimnázium[20]
  • VVSZC Sárvári Turisztikai Technikum[21]

Galéria

[szerkesztés]
  • Városháza
    Városháza
  • Kossuth tér, balra a Városháza
    Kossuth tér, balra a Városháza
  • Szent László-templom
    Szent László-templom
  • Szent László-templom
    Szent László-templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Posta tér (felújítva 2014-ben)
    Posta tér (felújítva 2014-ben)
  • Széchenyi utcai egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883/84-ben
    Széchenyi utcai egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883/84-ben
  • Emléktábla a Széchenyi utcai iskolaépületen (1923)
    Emléktábla a Széchenyi utcai iskolaépületen (1923)
  • Hatvany–Deutsch- (helyi nevén „cukorgyári”) kastély
    Hatvany–Deutsch- (helyi nevén „cukorgyári”) kastély

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Egyéb kapcsolatai:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ (MNL.gov.hu/ E-0185- Baso F.-Nádasdy T. 0001)
  4. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  11. ↑ Sárvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. ↑ Sárvár Helységnévtár
  14. ↑ Sárvár Helységnévtár
  15. ↑ Református templom. Nádasdy Múzeum. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  16. ↑ barabas.sulinet.hu Archiválva 2021. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  17. ↑ nadasdyiskola.hu
  18. ↑ gardonyisarvar.fw.hu
  19. ↑ szlki.hu
  20. ↑ sarvaritinodi.hu
  21. ↑ stg.sarvar.hu

Források

[szerkesztés]

http://www.sarvarvaros.hu/uherske_hradiste

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Sárvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárvár&oldid=27684113”