Rádiógalaxis
A rádiógalaxis olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az elektromágneses hullámok formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki. A rádiógalaxisok döntő része fényes elliptikus galaxis, közé eső abszolút magnitúdóval.
A rádiógalaxisokból gyakran olyan gáznyúlványok (relativisztikus jetek) indulnak ki két, egymással ellentétes irányba, amelyek különálló csomókra bonthatók fel. A jetekben gyors változások is vannak, egészen a rádióobjektum mélyéig benyúlva. Egyes feltételezések szerint az Univerzum történetének egy korai korszakában, a kvazár-korszakban a rádiógalaxisokból kinyúló jetek alapvető szerepet játszottak a galaxisok közötti gáz összecsomósításában, így a kisebb galaxisok létrejöttét katalizálták.[1]
Az aktív galaxismagok létezésére utaló tény, hogy ezekben szupermasszív fekete lyuk folyamatosan további anyagot nyel el. Ha megszűnik ez az „utánpótlás”, akkor a továbbiakban már csak a fekete lyuk van jelen, ezért a galaxis megszűnik aktív lenni.
A csillagászok feltételezik, hogy az aktív galaxisok különböző osztályai csak látszólagosak, elsősorban az aktív magjukra való rálátás szerint csoportosíthatóak az egyik vagy másik osztályba. Ha a látóirányunk merőleges az akkréciós korong síkjára, vagyis egybeesik az anyagkilövellések irányával, akkor blazárt figyelünk meg. Ha viszont éppen a perem felől látunk rá a galaxisra, akkor rádiógalaxisnak nevezzük.
A rádióindex
[szerkesztés]A rádiógalaxisoknál több altípust különböztetünk meg. A rádiógalaxisok intenzitásviszonyát a rádióindex segítségével jellemezhetjük:
ahol a látszólagos fotografikus magnitúdó, -re pedig a következők érvényesek:
ahol a rádiósugárzás intenzitása 158 MHz-en egységben. Érdekes, hogy az Sb, Sc, Irr galaxisok többségére a rádióindex , az elliptikus galaxisokról rádiósugárzást eddig még nem sikerült észlelni. A rádiófluxus jelentős része a rendszerek halójából érkezik hozzánk. Az Androméda-köd esetében a sugárzás 90-95%-a a halóból származik. A következő táblázat néhány galaxis rádiósugárzási adatait mutatja. Mpg = látszólagos fotografikus fényesség; r = távolság Mpc-ben; F = a mért fluxussűrűség egységben.
Galaxis | Csillagkép | Típusa | Fényesség Mpg | Távolság | Fluxussűrűség |
---|---|---|---|---|---|
Nagy Magellán-felhő (LMC) | Mensa, Dorado | Ir I | 0,58 | 0,05 | 1700 |
Kis Magellán-felhő (SMC, NGC 292) | Tucana | Ir I | 2,62 | 0,05 | 16 |
Androméda-köd (Messier 31, NGC 224) | Andromeda | Sb | 2,77 | 0,69 | 210 |
Centaurus A (NGC 5128) | Centaurus | E | 7,87 | 4,0 | 5800 |
Virgo A (NGC 4486) | Virgo | E | 9,56 | 11 | 1000 |
Fornax A (NGC 1316) | Fornax | E | 9,6 | 17 | 175 |
Cygnus A | Cygnus | E+E | 17,9 | 170 | 8300 |
3C 295 | – | 20,9 | 1380 | 70 | |
Hercules A | Hercules | E ? | 15,5 | 460 | 180 |
Hydra A | Hydra | E+E | 15,1 | 160 | 210 |
Messier 82 (NGC 3034) | Ursa Major | – | 9,2 | 2,0 | 13 |
Messier 101 (NGC 5457) | Ursa Major | Sc | 8,2 | 4,4 | 7 |
Messier 33 (NGC 598) | Triangulum | Sc | 5,41 | 0,72 | 30 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Slíz Judit: A rádiógalaxisok szerepe a csillagvárosok képződésében. csillagaszat.hu, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Rádiógalaxis témájú kategóriát.