Pierre Jeanneret
Pierre Jeanneret | |
Született | Arnold-André-Pierre Jeanneret-Gris 1896. március 22. Genf, Svájc |
Elhunyt | 1967. december 4. (71 évesen)[1][2][3][4][5] |
Állampolgársága | svájci |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Jeanneret témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pierre Jeanneret (Genf, 1896. március 22. – Genf, 1967. december 4.) svájci építész. Húsz évig rendszeresen dolgozott együtt unokatestvérével, Charles-Édouard Jeannerettel, közismertebb nevén Le Corbusier-vel.
Kezdetek
[szerkesztés]Arnold-André-Pierre Jeanneret-Gris Genfben született. A tipikus Jura-táj és genfi kálvinista gyökerei határozták meg gyerekkorát. Tanulmányait a Genfi Képzőművészeti Egyetemen végezte,[8] s már diákként zseniális festő, művész és építész volt, akire nagy hatással volt unokatestvére, Charles-Édouard Jeanneret (Le Corbusier), ki egész életében mentora volt.
1916 és 1918 közt a svájci hadseregnél szolgált, biciklisként.
Karrierje
[szerkesztés]1922-ben a Jeanneret unokatestvérek megalapították építészeti stúdiójukat, melyben 1927 és 1937 közt Charlotte Perrianddal dolgoztak együtt, a rue de Sèvres-en.[9] 1929-ben a hármasra bízták a Dekorművészek Kiállításán a "háztartási kiegészítők" szekciót, melyen csoportos standot kérvényeztek, hogy megújítsák és kiszélesítsék az 1928-as avantgárd csoport ötletét, amit a Dekorművészek Bizottsága elutasított. Ekkor lemondtak és megalapították a Modern Művészek Unióját (UAM).[10]
Az unokatestvérek később számos felújítást és épületet terveztek, köztük villákat és víkendházakat.[11][12]
A közös munka egy ideig szünetelt, míg Pierre csatlakozott a francia ellenálláshoz, Le Corbusier pedig a Vichy-kormánynak dolgozott, akik a náci Németországgal szövetkeztek.
A háború után együtt készítettek terveket az indiai Csandígarh városa számára.
Csandígarh
[szerkesztés]Jeanneret közösen vett részt Maxwell Fry-jal és Jane Drew-val (akik egy párt alkottak) Csandígarh nagyszabású építészeti projektjében. Legfontosabb munkája kétségtelenül a Csandígarh lakónegyedeit alkotó tömegszállások 14 kategóriájának megtervezése volt. Jeanneret ezen felül Ar. Jugal Kishore Chowdhary-val, Ar. Bhanu Pratap Mathurral és Er. Agya Rammal tervezte meg a Panjab Egyetemet, illetve a Gandhi Bhawan egyetemi könyvtárat.
Jeanneret az építkezést követően Csandígarhban maradt, és a város főépítészeként látta el tanácsokkal a helyi kormányzatot. Öröksége előtt tisztelegve, Csandígarh vezetése felújította rezidenciáját, az ötös szektor 57. házát (4J), amit a városhoz készített terveit bemutató múzeummá alakítottak át 2017. március 22-én, születésének 121. évfordulóján.[13]
A Csandígarh-projekt 15 éve során nyolcméternyi kézirat, dokumentum, fénykép, rajz és Jeanneret–Le Corbusier-levelezés gyűlt össze, melyek részletesen bemutatják Jeanneret városépítési feladatait. Ezek 1967-es halálát követően Jeanneret unokahúgára, Jacqueline Jeanneretre maradtak, és jelenleg a Kanadai Építészeti Központban (CCA) találhatók, Montrealban.[14]
Fontos szerepet játszott mentorként Aditya Prakash, Jeet Malhotra, Jugal Kishore Chowdhary, Urmila Eugene Chowdhary, Shiv Dutt Sharma és számos más fiatal indiai építész életében.[15]
Kiemelt csandígarhi munkáihoz tartoznak még a hármas és négyes szektorban található M.L.A. hostelek, a 26-os szektorban található Férfipolitechnikum (CCET), a 17-es szektorban lévő Állami könyvtár, Városháza, s Posta és Távirati Épület, a 19-es szektor Építészirodája (ma Le Corbusier Center), a P.G.I.M.E.R., a 12-es szektorban (Jeanneret, Jeet Malhotra, Aditya Prakash és H.S.Chopra közös munkája), a 16-os szektor Kormányzati Mintaközépiskolája, a 26-os szektor Szent János Gimnáziuma és a 11-es szektor V4-es üzletei.[16]
Bútorai
[szerkesztés]Épületek mellett Jeanneret bútorokat is tervezett, Le Corbusier-vel közösen is. Minimalista dizájnnal kísérletezett, többek közt rögzítés nélküli széket tervezett.[17][18]
Halála
[szerkesztés]Jeanneret 1967. december 4-én hunyt el, és végrendeletének eleget téve, Csandígarh Sukhna tavában szórták szét hamvait.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Pierre Jeanneret című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Jeanneret, Pierre, Pierre Jeanneret
- ↑ 119749222
- ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1645-jeanneret-pierre, 2023. május 7.
- ↑ Jeanneret, Pierre (német nyelven). hls-dhs-dss.ch. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
- ↑ Le Corbusier & Pierre Jeanneret - Restoration of the Immeuble Clarté, Geneva by Birkhäuser - Issuu (angol nyelven). issuu.com, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
- ↑ Herbst, Rene. 25 annees UAM Union des Artistes Modernes Paris 1930-1955. Les formes utiles: l'architecture, les arts plastiques, les arts graphiques, le mobilier, l'equipement menager
- ↑ Etlin, Richard A.. Frank Lloyd Wright and Le Corbusier: The Romantic Legacy
- ↑ Sbriglio, Jacques. Immeuble 24 N.C. et Appartement Le Corbusier. Apartment Block 24 N.C. and Le Corbusier's Home
- ↑ „https://www.tribuneindia.com/news/archive/features/badnore-opens-pierre-jeanneret-museum-381057”
- ↑ Pierre Jeanneret - The Rock of Chandigarh - RHOKO Journal (brit angol nyelven). RHOKO, 2019. március 7. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
- ↑ Scriver, Peter, Amit Srivastava. India: Modern Architectures in History
- ↑ Kiran, Joshi. Documenting Chandigarh: the Indian Architecture of Pierre Jeanneret, Edwin Maxwell Fry, Jane Beverly Drew (Vol. 1)
- ↑ Bahga, Sarbijt, Surinder Bahga. Le Corbusier and Pierre Jeanneret: Footprints on the Sands of Indian Architecture
- ↑ Fischer, Volker. The LC4 Chaise Longue by Le Corbusier, Pierre Jeanneret and Charlotte Perriand