Váci út

	Váci út
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VI. kerülete; Budapest XIII. kerülete; Budapest IV. kerülete;
Névadó	Vác
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Váci út Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 19° 04′ 38″47.559800°N 19.077200°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 19° 04′ 38″47.559800°N 19.077200°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Váci út témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Váci utca és Váci körút.

A Váci út Budapest forgalmas sugárútja, amely a Nagykörúttól (a Nyugati tértől) indulva észak felé halad a Dunával párhuzamosan, kb. 12 km hosszan,^[1] egészen Budapest határáig. (Folytatása a Dunakeszin keresztül a névadó Vác felé vezető 2-es főút.)

Elhelyezkedése

Egy rövid szakaszon (kb. 650 m-en) a VI. és a XIII. kerület határvonalát alkotja, ezután a XIII., majd a IV. kerületben fut, előbb hat, majd négy sávban. Az M3-as metróvonal északi szakasza jelentős részben a Váci út alatt húzódik; hét megállója található itt a Nyugati pályaudvartól Újpest-városkapuig. Az utóbbinál az Újpesti vasúti hídon áthaladó vasútvonal (esztergomi) keresztezi. Az éjszakai órákban a metrót helyettesítő 950-es és 950A viszonylatok szintén idáig közlekednek rajta. Északabbra a 96-os, 104-es, 104A, 122E, 196-os és a 204-es busz, valamint számos Volánbusz-járat közlekedik az út mentén. Főbb keresztútjai a Nagykörút után a Dózsa György út, a Róbert Károly körút, az Árpád út (a 2102-es út budapesti, kezdő szakasza), valamint a Megyeri híd (M0-s autóút).

A Váci út Budapest (korábban: Pest város) ősi kivezető útja, nagyjából észak–déli irányban Vác felé menő országútban folytatódott a városhatáron túl. A 19. század folyamán, a XIII. kerületi szakaszán mellé települtek fontos iparvállalatok: a Láng Gépgyár, a Csavargyár, a Magyar Acélárugyár Rt., a Rico Kötszerművek, a Kender-, Juta- és Textilipar, az Akkumulátorgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár, az újpesti téli kötő, az Újpesti Bőrgyár és a külső Váci úton a Tungsram Rt.. A rendszerváltás idején bezárt gyárak és üzemek helyére azóta épült irodaházak és lakóparkok hosszú sora gyökeresen átalakította a sugárút belső szakaszának arculatát. Az út közepén eredetileg többek között a régi 3-as, a 12-es, a 14-es, a 15-ös, a 33-as és az 55-ös jelzésű villamosjáratok közlekedtek.^[2] (1978-ban az Élmunkás térig (ma Lehel tér), 1981-től az 1982-es megszűnésig a Róbert Károly körútig rövidítve.) A Nyugati tér és az Árpád út között a mai, irányonként három forgalmi sávos szélességét a 3-as metró építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta. Újpesten, az Árpád út és a Fóti között, a Külső Váci úton 1985-ben szűnt meg az addig az úttest két szélén haladó 10-es villamos forgalma.^[3] A Fóti út és a Szilas-patak között a Megyeri híd 2008-as átadása előtt szélesítették ki irányonként két sávosra az útpályát.

Bővebben: A budapesti Váci út épületeinek listája

Ezek mellett számos bank, biztosító és más irodaház található az úton.

Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2

Váci út

Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VI. kerülete Budapest XIII. kerülete Budapest IV. kerülete
Névadó	Vác
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Váci út Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 19° 04′ 38″47.5598, 19.077247.559800°N 19.077200°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 35″, k. h. 19° 04′ 38″47.5598, 19.077247.559800°N 19.077200°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Váci út témájú médiaállományokat.