Uray Zoltán

erdélyi magyar biológus, radiológus, vívó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 1.

Uray Zoltán (Kolozsvár, 1931. szeptember 23. –) erdélyi magyar biológus, radiológus, vívó, a biológia tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Uray Zoltán
Horváth László felvétele (2016)
Horváth László felvétele (2016)
Született1931. szeptember 23. (93 éves)[1]
Kolozsvár
Állampolgárságaromán[2][1]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Református kollégiumban végezte (1950), egyetemi diplomát a Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán biológiából szerzett (1955). A biológiai tudományok doktora (1970). Szakmai pályáját Kolozsváron a Tartományi Kórház Nukleáris Orvosgyógyászati Laboratóriumában biológusként kezdte (1955–69), majd az Onkológiai Intézetben, tudományos főkutatóként folytatta (1969–97). Tanulmányúton volt Stockholmban a Karolinska Egyetemen, Budapesten a sugárbiológiai intézetben, a Freiburgi Egyetem biofizikai tanszékén, a szegedi Orvosi Egyetemen.

1965-től a Román Nukleáris Orvosgyógyászati Szövetség, 1990-től a Román Kutatók Szövetsége tagja, a Román Akadémia Sugárbiológiai Szakosztálya kolozsvári fiókjának titkára, 1995–2002 között az EME Matematikai és Természettudományi Szakosztályának elnöke, 1998-tól az MTA külső, rendes tagja. Akadémiai székfoglalóját 1999-ben Sugársérülések mérséklése kémiai és biológiai anyagokkal címmel tartotta.

Fiatal korában tőrvívó volt, 1950–1957 a román vívóválogatott tagja, 1954-ben a Sport mestere címet is megkapta. 1952-ben részt vett a helsinki olimpián. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon bronzérmes volt (egyéniben és csapatban is). Kétszeres országos tőrvívóbajnok.

Tudományos munkássága

szerkesztés

Kutatási területei: a radioaktív izotópok diagnosztikai és terápiás felhasználása, sugárbiológia, kémiai–biológiai sugárvédelem, a pajzsmirigyrák izotópos kezelésének optimalizálása, timuszkivonatokkal és citokinekkel végzett szupportív terápia hatásvizsgálata onkológiai sugár- és kemoterápiával kezelt betegeknél.

Kutatási eredményeit hazai és külföldi szaklapokban (Agressologie, Clujul Medical, Cancerul, Die Natur­wissen­schaften, Endocrinologie, Izo­tóptechnika-Diagnosztika, Magyar Onkológia, News Letter, Orvosi Szemle, Panminerva Medical, Radio­sensition, Radiologia-Radio­terapia, Revue Roumaine de Biochemie, Revista Italiana di Biologia hasábjain közölte. Hét onkológiai és két sugárbiológiai monográfia társszerzője. Tudománynépszerűsítő írásai a A Hét, a Korunk, a TETT hasábjain jelentek meg.

Fontosabb munkái

szerkesztés
  • Die Strahlen­schutzwirkung von Impramin (társszerző T. Holan, Naturwissen­schaften 1966);
  • Propriétés radio­protectrices de derivés butyro­pheniques (többekkel, Agressologie 1970);
  • L’action radioprotectrice de Trimipramine (többekkel, Agresso­logie 1970); *Valeur de la Leucotrofina comme adjuvant dans la radiothera­pie antitumorale (többekkel, Agressologie 1980);
  • Clinical application of radioprotective substances (Oncologia 1981);
  • Influence of Thymic Humoral Factors on the haemopoiesis in mice (többekkel, Radiosensitization Newsletter 1985);
  • Toxicological and radiobiological studies concerning the clinical use of radioprotective drugs (többekkel, Drug Toxicity 1985);
  • Onkológiai sugár és kemoterápia optimalizálása biológiai kivonatokkal (többekkel, Izotóptechnika-Diagnosztika 1993);
  • Radioiodine tretament of differentiated Tyroid cancer (többekkel, Cancerul 1995);
  • Studiu comparativ asupra acţiunii hematorestauratoare a unor substanţe biomodulatoare la şobolani iradiaţi (többekkel, Romanian Journal of Compared Oncology 2000);
  • Sugársérülések mérséklése kémiai és biológiai anyagokkal (Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián 2000).
  1. a b Paul Tchir: List of the Oldest Living Olympians (aged 90+)
  2. sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  3. Magyar állami kitüntetéseket adtak át Kolozsváron, 2022. március 25.

További információk

szerkesztés
  • Kolozsvári vívás. A kolozsvári vívók és vívómesterek bicentenáriuma 1818–2018, Kriterion Kiadó, 2018