Jekatyerinburg

	Jekatyerinburg
; Jekatyerinburg címere	; Jekatyerinburg zászlaja
	egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)'
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Szverdlovszki terület
Alapítás éve	1723
Polgármester	Alekszej Valerjevics Orlov
Irányítószám	620000–620999
Körzethívószám	343
Testvérvárosok	Lista San José; Ferentino; Plovdiv; Wuppertal; Plzeň; Genova; Kanton; Incshon; Göteborg; Biskek; Birmingham; Torino; Ho Si Minh-város;
	Népesség
Teljes népesség	1 468 833 fő (2018)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	270 m
Terület	491 km²
Időzóna	YEKT (UTC+6)
	Elhelyezkedése
	Jekatyerinburg Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 56° 50′ 08″, k. h. 60° 36′ 46″56.835556°N 60.612778°EKoordináták: é. sz. 56° 50′ 08″, k. h. 60° 36′ 46″56.835556°N 60.612778°E
	Jekatyerinburg Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
	Jekatyerinburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jekatyerinburg témájú médiaállományokat.

Jekatyerinburg (oroszul: Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.

A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Fekvése

Jekatyerinburg már Ázsiában, a transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001. évi szabályozás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′56.833333333333, 60.58333333333356.833333°N 60.583333°E.

Története

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. Ez az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet, ahol Oroszország pénzérméi készültek egészen az októberi forradalomig.

A forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. 1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a helyi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

A város hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdőeredetű lépfenefertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők előtt ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) előállító gyár működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC)^[4]

Közlekedés

Légi közlekedés

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg, amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.

Vasút

Privokzalnaja tér

Jekatyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazany, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavda és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvara 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.

Városi közlekedés

Jekatyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.

Egészségügy

2016-ban a másfélmilliós lakosság 1,8%-a, vagyis 27 000 egyén volt HIV-fertőzött, a megelőző intézkedések hiányosságai miatt.^[5]

Egyéb intézmények

A városban 25 országnak működik konzulátusa, mások mellett itt található Magyarország jekatyerinburgi főkonzulátusa is.

A város szülöttei

Alekszandr Malinyin (1958), énekes
Viktor Viktorovics Majgurov (1969), biatlonista
Pavel Dacjuk (1978), jégkorongozó
Nyikolaj Vlagyimirovics Pankratov (1982), síelő
Szergej Karjakin (1991), quadversenyző
Julija Lipnyickaja (1998), műkorcsolyázó

Éghajlat

Jekatyerinburg éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	5,8	9,4	17,3	28,8	33,4	35,6	38,8	37,2	31,9	24,7	13,5	8,6	38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−9,1	−6,8	1,0	9,8	17,4	23,0	24,4	21,1	14,5	6,8	−2,8	−7,9	7,7
Átlaghőmérséklet (°C)	−12,6	−11,1	−3,8	4,3	11,3	17,1	19,0	15,9	9,8	3,4	−5,8	−11,0	3,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−15,7	−14,5	−7,6	0,0	6,2	12,1	14,4	11,9	6,4	−0,7	−8,3	−13,7	−0,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−44,6	−42,4	−39,2	−21,8	−13,5	−2,3	1,5	−1,0	−9,0	−26,6	−39,2	−46,7	−46,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	26	20	20	28	50	74	89	72	58	39	33	28	537
Forrás: [1]